:-)

Ma reggeli súly: 58,4 kg. Bezonyám! Elkezdtem a 90 napost, és akkor most így az 55. nap után abba is hagyom. Mert unom a megkötéseket, azonkívül nagyjából elégedett vagyok a súlyommal, így elfogyott a motiváció. Evvan :-D

6. hét

Súly: 60,9 kg, igenigenigennnnnnnnn!!!!! Torna hétfő kivételével minden nap, de akkor meg kb. 8 km-t gyalogoltam a magam jó kis tempójában, és a táv egy részén a tizenkét kilós kicsit és a kismotort is cipeltem. A többi nap is ügyintézkedtem, szóval a Callanetics mellett a napi kilométerem is megvolt.
A legszebb az egészben, hogy már nem számolom a kalóriát. Bizony! Mivel egész életemben nem lehet a hónom alatt a digitális konyhai mérleg, és nem lehet élethosszig kalóriát számolni, felhagytam vele. Az elmúlt hónapokban szépen ráéreztem, miből mennyit igényel a szervezetem, és a héten szépen odafigyeltem: Semmit nem tagadtam meg magamtól, volt édesség is, de mértékkel. Napi ötszöri étkezés, kis adagok, ebédre húsféle salátával vagy párolt zöldséggel, délután kávé egy kis keksszel vagy csokival (igen!), vacsora a családdal, csak kb. a fele adag, mint amit addig ettem, és mozgás minden nap. És működik!
Persze, az igazi kihívás az lesz, ha megint jön egy olyan időszak, amikor tetőzik a kialvatlanság, mondjuk egy betegség miatt, mert olyankor szoktam úgy érezni, hogy ha nem eszem édességet, meg sem tudok mozdulni a kimerültségtől. Meglátjuk.

5. hét

61,5 kg a vasárnap reggeli mérlegelés eredménye, a múlt hetihez viszonyítva jó. Kalóriát 1700-ra csökkentettem, tartottam is, és négyszer tornáztam a héten. Bolond hét különben, a kicsit szoktatom a bölcsibe (imádják egymást a gondozó nénivel :-)), közben intézem a munkakezdéssel és az építkezéssel kapcsolatos ügyeket is.

4. hét

Hagyjuk....
Bár...
Szóval, az úgy volt, hogy betegek lettünk a kisebbikkel. Semmi komoly, csak egy szimpla nátha, de a nemalváshoz meg az erőtlenséghez éppen elegendő. És nem bírtam tartani a kalóriát. Komolyan, úgy éreztem, hogy nincs semmi energiám, és ennem kell, méghozzá édességet. Aztán a mérleg vasárnap reggel 62,1 kg-ot mutatott. Ja, ki van benne cserélve az elem.
Pozitívum viszont, hogy a tornát nem hagytam abba. Ha úgy éreztem, megmozdulni sincs kedvem, akkor is rávettem magam. Minden nap, bizony ám. Hétvégén egy cipőboltban megálltam az egész alakos tükör előtt, és tetszett a látvány. Akkor jöttem rá, hogy az otthoni tükrünk torzít. Szélesít. Nem vicc, tényleg!
Meggyógyultunk, a kicsi jövő héten kezdi a bölcsit, én meg szigorítom a kalóriákat. Napi 1700 kalória. Munkakezdéskor 60 kg alatt akarok lenni, punktum.

3. hét

Ismét vasárnap! A kalóriát egész héten tartottam (na jó, múlt vasárnapi anyóslátogatásnál kilengedeztem), a tornát még annál is jobban, minden nap, akkor is, ha holtfáradt voltam, akkor is, ha romokban hevert a lakás... mert egy romokban heverő lakást egy-két óra alatt össze lehet kapni, de ha az ember elhanyagolja a testét, azt nem egy-két óra rendbe szedni, szóval, mi is a fontosabb? ;-)
Na, a lényeg: 60,3 - 61,3 a súlyom, közte volt aztán minden, a férjem szerint merül az elem a mérlegben, de a lényeg a lényeg, hogy ha lassan is, de csökken a súly, a hasam egyre laposabb, a szülés előtt hordott farmerom meg lecsúszik rólam. Bár lehet, hogy csak kinyúlt :-D
Ma is kicsúsztam egy kicsit a 2000 kalóriás keretből, de nem annyira, mint múlt héten. Nem számolom, csak a pocakomon érzem :-)

2. hét

Minden nap tornáztam és tartottam az előírt kalóriamennyiséget, a mérleg 61,5 kg-ot mutatott vasárnap reggel. Ha múlt héten a 61,9-et vesszük reálisnak, elfogadható.

Na, akkor folytassuk...

... mert nem adom ám fel!
Az elmúlt időszak több mint zűrös volt, címszavakban: lakáseladás, albérletkeresés, költözködés, férj munkahelyváltása, engem visszahívtak dolgozni, bölcsikeresés, aztán mikor mindez lecsengett, akkor kórházba került a család. Igen, mind a négyen, a gyermek-infektológiai osztály 4. sz. kórterme családi apartmanná avanzsált, hála egy kedves kis rota-vírusnak. Találós kérdés: milyen hatással van a rota-vírus a fogyókúrára? Vigyázat, beugratós, mert rövid távon igen előnyös, hazatérve majdnem megcsókoltam a mérleget, de kizsigerelt szervezetem a megpróbáltatásokat követően természetesen raktározásra kapcsolt, és akkor nem is említeném, hogy jöttek az ünnepek... mondjuk a szentestei menü még diétás volt, de utána egy hetes rokonlátogatás következett (több száz km-es utazással egybekötve), szóval megugrott az a mérleg.

Na de most vagy soha! Márciusban ugyanis dolgozni kezdek, ez két szempontból érdekes: 1. csinosan akarok visszatérni (naná) 2. a gyerek-melóhely kettős műszak mellett a kajára még oda is tudok figyelni, de hogy napi szinten nem lesz időm mozogni, az tutihótziher. Most komolyan, reggel szorítanám be a programba, amikor mindkét gyereket én viszem, és időre be is kellene érjek, vagy este, amikor olyan rövid időt tölthetek a kölkökkel? Na ugye. Addig kell összekapnom magam.

Az egy héttel ezelőtti elhatározást tett követte. A héten minden nap tornáztam (Callanetics, az a leghatásosabb), és tartottam a kalóriát. Egy dolgon változtatok: súlyt csak heti egyszer, vasárnap reggel mérek. Mai eredmény: 60,6 - 61,9 kg, ebben a lakásban mintha még a mérleg is bolondabb lenne.